Ösztöndíj szakiskolásoknak!

A kormány februártól támogatásban részesíti azokat a szakiskolás tanulókat, akik valamelyik hiányszakmát tanulják. Az ösztöndíj összege az első félévben havi 10ezer Ft lesz, a későbbiekben pedig a diákok tanulmányi eredménye határozza meg az összeg nagyságát, ami maximum 30ezer Ft lehet. Az állam tanévenként 10 szakmát fog támogatni és még több anyagi forrást tud majd biztosítani a program megvalósításához.

A számok varázsa

Húha, nem sokára itt az érettségi ! "Magyar, történelem? Az meglesz! De a matek?! Unalmas, és bonyolult!" Vagy mégsem? Íme néhány érdekesség a számokról.

A kínaiak nem csupán alázatukról, és nagy falaikról híresek, de a babonáikról is. Nem hiába kezdődik ma az olimpia 8 óra 8 perckor – hiszen a kínaiak szerint a 8-as a legszerencsésebb szám..

A számok évezredek óta nagyon fontos szerepet játszanak a kínai kultúrában - a kínai asztrológia, a Feng Shui is számmisztikára alapszik, a szerencsés és szerencsétlen számok viszont attól függnek, hogy kiejtésük milyen kínai kifejezésekre hasonlít. A 8 (ba) hasonlóan hangzik a „fa” szóhoz, ami „gazdagságot”, „sikert” jelent. Minél több a 8-as számjegy használata, annál nagyobb lesz a szerencsénk.

A másik két szerencsés szám a 6 és 9 - a 6 kiejtése (liu) hasonlóan hangzik, mint a „sima” szó, amely olyan értelemben is használható, hogy „minden simán megy”. A 9 (jiu) hasonlít a „sokáig tart” kifejezésre.

Sok kínai rengeteg összegeket fizet azért, hogy a telefonszámában, rendszámtábláján sok 8, vagy 6 forduljon elő, amely többszörös szerencsét jelképez. Épületek általában 8-as szorzótábla alapján épülnek, míg az Interneten eladó 1.2 millió jenért a A88888 rendszámtábla. Amíg Európában a 666 az ördög jele, Kínában sokszor látható boltok ablakában ez a szám, és sokan fizetnek extra összegeket, hogy ez a szám-kombináció a telefonszámuk vége legyen.

A szerencsétlen számok közül a 4-re kell különösen vigyázni, ugyanis a szám kiejtése (si) hasonlít a halál szóra. Kelet-Ázsiában az épületekben nincsen 4. emelet. Hong Kongban az épületekben nincsen olyan emelet, amelyben a 4-es szám előfordul – így egy 50 emeletes épületben a legmagasabb szint a 36. emelet. Azok az ingatlanok, amelyek házszámában a 4-es számjegy előfordul, kevesebbet érnek, és nehezen lehet eladni. Természetesen a 4-est a telefonszámokban és rendszámtáblákon is kerülik. A legszerencsétlenebb szám azonban a 14 (shí-si), amely úgy hangzik, mint a „halál lesz” kifejezés, vagy a „baleset” szó. Éppen ezért ezt a számot sokszor teljesen mellőzik a kínaiak – se emeletként nem létezik, se házszámként, a telefonszámokból, rendszámtáblákból is törlik, ha lehet.

A kínai babonás számok sokszor eltérnek a kínai asztrológia és a Feng Shui szám-szimbólumoktól. A szerencsés 8-at is sokan megkérdőjelezik, (főleg az erőltetését), hiszen az olimpia évében Kínában egyik természetes csapás jött a másik után, hóviharok, földrengés, árvizek, algák szaporodása, amelyek számkombinációi is 8! Pl. a hóvihar 1-25-én történt, míg a tibeti tüntetések 3-14, a földrengés 5-12 (88 nappal az olimpia kezdete előtt!).

„Minden szám. A szám minden dolog alapja. A jelenben kell látnod a jövőt." Püthagorasz

tutitippek.hu

A különös Pitagorasz 2. rész

Pithagorasz úgy vélte, hogy a jelenségek mögött alapjában mindenhol aritmetikai, illetve geometriai törvényszerűségek állnak, sőt, csak a számok örökkévalóak, minden más mulandó, törékeny, valótlan. Azt tartotta, hogy minden viszony kifejezhető természetes számok arányaival, illetve összegzésével, ezért követői a jelenségekben ezeket az arányokat próbálták fölfedezni.

Hogy Pithagoraszt mekkora tisztelet övezte, azt egy római szófordulat – „ipse dixit” („Ő maga mondta!”) – illusztrálhatná talán a legjobban: a rómaiak szerint e fordulat görög megfelelőjét a pithagoreusok használták, ha a Mester valamilyen kijelentésének megfellebbezhetetlen igazságát akarták hangsúlyozni.
Életét és halálát számos legenda övezi. Arisztotelész szerint Pithagorasz képes volt ugyanannak a napnak ugyanabban az órájában több helyen is tartózkodni: „sok ember látta őt egyidejűleg Metapontionban és Krotónban is. Olümpiában a játékok idején fölállt a színházban és megmutatta, hogy az egyik lába aranyból van. ” Halálának állítólagos körülményeit pedig Diogenész Laertiosz jegyezte fel:„Püthagorasz a következőképp fejezte be életét: barátainak körében ült Milón házában. Akkor valaki azok közül, akiket nem engedtek a színe elé, bosszúból felgyújtotta a házat. Egyesek azt mondják, maguk a krotóniak tették ezt, akik mentesek akartak maradni a türannosztól. Püthagoraszt rajtakapták, amint menekült. Egy babbal teli mezőre ért; itt megállt és azt mondta, jobb kézre kerülni, mint eltaposni, jobb elveszni, mint beszélni. És így megölték üldözői”

Ugyancsak Diogenész jegyezte fel Hermipposz következő beszámolóját: Pithagorasz egy földalatti házat készítetett magának, majd meghagyta édesanyjának, hogy amíg ő odalenn tartózkodik, jegyezze fel az eseményeket, amik a világban történnek, majd juttassa le hozzá. Az idő elteltével, mikor ismét megjelent, azt mondta, nem akárhonnan, az alvilágból jött. Miután felolvasta az eseményeket, amiket az anyja titokban leírt neki, az emberek annyira meghatódtak, hogy sírva fakadtak és asszonyaikat is átadták neki. Hermipposz szerint ezeket az asszonyokat pithagóreus nőknek hívták.

Talán úgy tűnhet, Pithagorasz éleléről is izgalmasabb olvasni, mint megoldani feladatait, de talán csak hozzáállás kérdése. :)

A különös Pitagorasz 1. rész

„először is azt tanította, hogy a lélek hallhatatlan és hogy átalakul az élő dolgok más fajaivá; továbbá, hogy ami létrejön, az újra megszületik határozott ciklikus folyamatban, lévén, hogy semmi sem tökéletesen új; végül, hogy minden dolgot, ami élőként jön a világra, rokonunkét kell kezelni.” – írta Pithagorasz tanításairól Dikaiarkhosz. Egy átlag középiskolásnak, aki Pithagorasz tételeivel bajlódik, talán furcsának tűnhet, hogy érdekes lehet egy matematikusról olvasni. Pedig ha jobban utána nézünk, rendkívül izgalmas dolgokat fedezhetünk fel.

Például, tudtad, hogy Pithagorasz nem csak az embereknek, de a birkáknak és a kutyáknak is gyakran filozofált, és magyarázott? Ugyanis hite szerint az ember akár állat formájában is újjászülethetett. Persze most azt gondolod, ez nem nagy dolog, hiszen a te matek tanárod is ezt teszi minden nap.

De ez még nem minden. Több korai beszámoló szerint, Pithagorasz nem csupán hitt a lélekvándorlásban, egyenesen azt állította, vissza tud emlékezni előző négy életére. Amikor is ő volt Hermész isten fia, Aithalidész, majd a Trójánál harcoló Euphorbosz, akit Menelaosz sebesített meg, később Hermotimosz, s végül Pürrhosz, egy Délosz szigeti szegény búvár. Sőt, azt állította, hogy többször is leszállt az Alvilágba, és ott találkozott Homérosszal és egyéb neves költőkkel, akik egyébként egy fára kötözve lógtak büntetésül, mert az isteneket tiszteletlenül, prózai módon ábrázolták. Hm. De lépjünk is tovább.

Pithagorasz számos önmegtartóztatási szabályt írt elő követőinek. Ezek közül az egyik, a lóbabtól való tartózkodás követelménye. Számos különféle magyarázat született már erre az ókorban. Magyarázták illemszabályként (a szeméremtestre hasonlít) vagy a lélekvándorlással kapcsolatos vallási előírásként (mivel Hádész kapuihoz hasonlít), illetőleg a demokratikus politikában való részvétel elleni arisztokrata szemléletű intésként (mivel a népszavazások eszközeiként babszemeket is használtak). De talán Ciceró adta erre a legjózanabb megoldást, pirulva rámutatott a növény szélkeltő hatására. Mások a bab említését félreértésnek tekintik, vannak, akik szerint a filozófus valójában gond nélkül megette, sőt imádta a babot, közülük Jonathan Barnes azt vetette fel, hogy Pithagorasz a babot a here szinonimájának tekintette, így szó sincs a babevés tiltásáról, inkább a szexuális élettől (vagy annak egyes formáitól) való tartózkodásra felhívásról. (Ami nem lehetetlen, mind tisztában vagyunk az ókori görögök legendás hedonizmusával.) De talán csak kitalálta, vagy játék volt az egész. Ki tudja. Hiszen mit is akarna mást úgy igazán egy filozófus, mint elgondolkoztatni?